Értékes és tehetséges emberek időznek a partvonalon. Érzik, több van bennük, mint amit jelenlegi életük tükröz. Szemlélik – csendben vagy morogva –, ahogy náluk ügyetlenebb emberek mégis többre viszik. Már rég ráeszméltek arra, valami mástól függ, hogy ki mit ér el az életben, ám még mindig nem tudják pontosan, hogy mi az. Némelyek közülük talán ismerik is az utat, de nem mernek rálépni.
Facebook hátterem és a csatolt fotó is egy sas, amely kecsesen, ám eltökélten suhan az égbolton. Szemei előre szegezve, erős szárnyait kifeszítve, siklik a magasban. Az ág vagy sziklaorom, amelyről felröppent, már apró pontocska csupán. A korábban közel levő dolgok eltávolodtak tőle, és új helyszíneken jár. Egészen más perspektívából szemléli az eseményeket.
Ezzel valójában el is értem írásom témájához: a szárnyaláshoz! Ám nem hangzatos motivációs szlogenként szeretném, hogy emlékezz rá. Szárnyalni azt jelenti, hogy képes vagy más perspektívából szemlélni az eseményeket.
Nem kell kiemelkedően tehetségesnek lenned, hogy szárnyalj!
Mondom ezt én, akinek a tehetséggondozás a kutatási területe, aki hiszi és vallja, mindenki tehetségek és értékek egyéni kombinációjával születik.
Amikor a New yorki Relay Graduate School of Education kurzusára jártam, ahol a „Jellemnevelés és pozitív tanteremi légkör” tárgyat hallgattam, egyik tanárom a híres pszichológus tudós, professzor, a Grit c. mű szerzője, Angela Duckworth volt.
Angela vallja, hogy igaz az, hogy tehetségesség kérdésében nem egyenlőnek születtünk, ugyanakkor az, hogy mennyire sikeres valaki, attól függ, hogy milyen keményen dolgozik érte.
Mindenki életében megfigyelhető, aki világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el, hogy a kezdeti éveket rengeteg munkával, tanulással töltötte. Próbálták például megfejteni, mi lehet Michael Phelps titka, és mindenre gyanakodtak, de elfelejtik, hogy a sportoló napi majd’ 16 órát a vízben tölt! Szóval röviden: a tehetségesség túl van értékelve. És fordítva, a kitartás és az erőfeszítés (grit) háttérbe van szorítva. A nagyságért ugyanis megdolgoznak.
Kutatásai alapján Angela Duckworth azt tapasztalata, és meggyőződése, hogy az erőfeszítés és a kemény munka, a gyakorlás sokkal nagyobb szerepet játszik az ember sikerességben, mint a tehetség.
Él a mondás, miszerint „gyakorlat teszi a mestert”, ám a tapasztalat az, hogy csak a jó gyakorlása tesz mesterré.
"Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy minden, amit igaznak vélünk, valóban igaz, akkor vajmi kevés remény marad az előrejutásra."
(Orville Wright)
Orville Wright, akitől az idézet származik, és fivére, Wilbur Wright bicikli üzletből származó hulladék alkatrészekből építettek szárnyakat, és ezzel örökre megváltoztatták a világot. Minden egyes bukás után újra és újra megpróbálták, pedig a szél szembe fújt velük. Bármi is volt a titkuk, a felfedezés iránti kitartó lelkesedésük forradalmasította a repülést.
Minden vállalkozás, azaz minden, amire vállalkozol, a megfelelő gondolkodásmód kialakításával kezdődik, ami pedig a jellemünkben tükröződik.
A jellem mások és önmagunk irányába megnyilvánuló gondolkodásmódot, cselekvést és érzelmeket jelent. Az ember karaktere, jelleme magába foglalja a szíve, a lelke és az elméje legbensőbb erősségeit. A szív erőssége (mint például a hála és a kedvesség) harmónikus kapcsolatok kiépítésére teszik alkalmassá az embert. Az elmebeli erősségek (mint például a kíváncsiság és a kreativitás) önálló gondolkodást tesznek lehetővé. Az akarat ereje (mint amilyen grit, azaz a kitartás/elszántság, valamint az önuralom) céljaink eléréséhez segít bennünket hozzá.
Amikor Angela a tanfolyamon bejelentkezett, kiemelte a grit jelentőségét a jellemfejlődés során, amire azért van szerinte szükség, mert erőfeszítés nélkül a tehetség is csupán kihasználatlan lehetőség. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy valójában erőfeszítés és kitartó munka révén válik az ember produktívvá.
A grit az értelmező szótár szerint az elme, illetve a szellem szilárdságát jelenti. Hajthatatlan bátorságot jelent a nehézségekkel és a veszéllyel szemben. Egy jellembeli pozitív hozzáállás menyilvánulása, ami mély érdeklődésen, kíváncsiságon alapul, pontos cél irányába feszülő gyakorlás által halad előre, és a remény ad számára energiát.
Bármilyen háttérrel rendelkezik is az ember, mindenkinek dolgoznia kell valamin.
Több száz diákot fejlesztettem, tinédzsertől nyugdíjas korúig, és azt tapasztaltam, hogy nem az életkor, nem az anyagi helyzet, nem is a tehetségesség az, aminek köszönhették, hogy gyorsabban tanultak társaiknál – hanem a hozzáállásuknak, az érdeklődésüknek, és motiváltságuk szintjének, valamint befektetett munkájuknak.
Volt egy közös abban, amiből meg lehetett ítélni, ki lesz sikeres. Nem valamilyen féle intelligencia volt az, hanem elszántság és kitartás egy hosszú távú cél, életfeladat, álom érdekében.
A grit tehát azt jelenti, hogy képes vagy kitartani a jövőd, a hosszabb távú célod mellett. Ez egy szilárd munka etika.
A tanulásra, fejlődésre való képesség nem fix. Az agy képes változni (neuroplaszticitás), ugyanis azzal a különleges tulajdonsággal rendelkezik, hogy kihívás elé kerülve "növekedésnek" indul (értsd: strukturáltabb lesz)!
Szeretettel:
Ramóna
<!-- [if gte mso 9]>
