„Figyeld a szelet, hogy merre fúj!” – mondják, amikor az életünk, kapcsolataink vagy karrierünk irányát keressük.

Miközben a szelet valójában nem látni. Csak azt, amit felkavar, amibe belekap: a függönyt, a vitorlát, a faleveleket…

Életünkben is fújnak szelek. Sőt, egy vihar után, még ha el is ült a szél, belül tovább zakatol és korlátoz bennünket a félelem, hogy „mi van ha megint…”.

Pedig a hajókat sem a szél irányítja! Ők csak használják a szelet, hogy arra menjenek, amerre a céljuk van. Néha még szembe széllel is haladnak. És így kell nekünk is.

Tehát amikor arra figyelünk, kedvező-e a szél, hibázunk. Valóban létezik, hogy jó dolgokat teszünk, amelyek végül arcul csapnak és koppanunk, mert a szél szembefújt. De attól azok még jó dolgok. Kedves vagy valakivel, de balul sül el. Van, akinek egész életében szembe fújt a szél. Nem voltak jó szülei, nélkülözésben nőtt fel, és meg kellett tanulnia, miként haladjon szembeszélben.

Igen, valaki meg hátszeles, és csak megszületnie volt nehéz – mondom én is néha.

Azonban a vihar már elült, és te még mindig úgy érzed, szembe fúj. Mert az elméd bizonyítékot keres egy régi berögzött megfigyelésére, ami többé már nem is igaz. És mindig figyelsz, merre fúj a szél, és megpróbálod meghatározni, merre jó haladni, de közben elveszíted a személyiséged. Figyelsz a szélre, hogy megtudd, milyen módon fognak téged kedvelni például, holott magadra és a célodra kellene figyelni. Mert a szelek változnak.

A szél olyan is, mint egy hangulat, mint az érzelmek, amelyben elkötelezed magad valami iránt. De az a hangulat, ami belevisz egy döntésbe, sosem olyan, mint amiben akkor vagy, amikor ki kell tartanod a döntésed mellett.

Ha a kedvező szelet hajkurászod, egy láthatatlan dolgot keresel. Mindig lesz olyan, hogy nem kedvez a szél neked ahhoz, hogy például megbocsáss valakinek. De szembe kell menned az érzelmeid szelével ahhoz is, hogy szabadon megtégy helyes dolgokat akkor is, ha nem érzed.

Haladj szembe széllel. Ne a szelet figyeld, hanem a célod. A szelet pedig használd, hogy elérd a célod.

Például döntöttél egy személy mellett, amikor kedvező volt a szél. Ha változik is a széljárás, inkább arra keress bizonyítékot, miért tarts ki mellette. A szelek változnak, de az elkötelezettség stabil.

Ne az időjárás előrejelzéssel konzultálj a döntéseid, tetteid előtt, hanem a hiteddel, a szíveddel.

Aki mindig csak a kedvező időjárásra vár, sosem fog vetni. Aki mindig a felhőket figyeli, sosem fog aratni. Aki a kedvező feltételekre vár, nem kötelezi el magát.

Hány ember nem kezdett bele dolgokba, mert a szelet figyelte. Hányan nem teszik meg, ami a szívükben van, mert nem kedvező a szél – értsd: nincs elég idő, nincs elég erő, nincs elég pénz stb. Például, mondhatja valakik „egy nap könyvet írok”, de még egy naplóba sem kezdett bele.

Egy elképzelt forgatókönyv távol tart a valóságos lehetőségtől, ami már ott van.

A szelet figyelni azt jelenti, bárcsak mások lennének a körülmények, ahelyett, hogy értékeled azt, amiben most vagy.

A hit az, amikor megbízok az időzítésbe, függetlenül a széltől (érzelmek, körülmények).

Mondod, mindennek rendelt ideje van. Ám közben elfelejtjük, mennyi dolog is történt már velünk a rendelt időn kívül.

Hányszor figyeltük a jelentést, és nem olyan idő lett. Hányszor figyeltük a gazdasági mutatókat, a rémhíreket, hogy milyen életünk lesz – és mégis boldogultunk. Ezért bátran figyelj inkább a hitedre, mint az időjárás előrejelzésre.

Hát ezek jöttek szembe velem ma reggel az én-időm alatt.

Hátha nektek is hasznos.

Szeretettel:

Ramóna